Az első műemlék, melyet “hivatalosan” tábla jelez, így nagy elvárásokkal érünk a Kornis kastélyhoz. Az oldalsó bejáratnál állunk meg, így először a később épült újkastélyt járjuk be. A valamikor magtárként használt épületet a XX. század elején tették lakhatóvá, ekkor lett a Kornis család új lakóhelye. “Szokás szerint” iskola és óvoda működött benne, de már évtizedek óta csak a falubeli kölykök találkozóhelye. A meglehetősen egyszerű, dór oszlopsorral díszített kúriát megkerülve látjuk, hogy a hátsó rész beomlófélben, az ezelőtt hét évvel még az oromfalon látható családi címernek pedig ma már nyoma sincs.

Az ókastélyhoz megyünk, melynek kaputornya előtt ott őrködik a két unikornis. A régi, középkori eredetű várhoz a XVI. század végén építtetett reneszánsz épülettömböt Keresztúri Kristóf, Báthory István fejedelem bizalmasa. A kastély 1602-ben került a Kornisok birtokába, mikor Keresztúri Kristóf leányát, Keresztúri Katát feleségül vette Kornis Boldizsár háromszéki főkapitány. Az utolsó nagy építkezést Kornis Zsigmond rendelte el, így készült el 1720-ra a felvonóhíddal és farkasveremmel kiegészített kaputorony. A kapu fölött még látható a gróf egyszarvús-címeres emléktáblája és az építés éve.

Csatlakoznak hozzánk az újkastélynál lófráló gyerekek, akik nem szolgálnak túl sok történelmi ténnyel, de váltik hajtogatnak egy könnyező ikont, amelyet “a király” itt a kastélyban tartott. Sehogyse fér össze a fejemben a régi magyar nemesi család és az ortodox jelkép, de nincs igazam, mert Kornis Zsigmond gubernátor tényleg elhozatta a füzesmikolai ortodox templomból a Könnyező Szűz ikonját, és a kastély kápolnájában helyeztette el. (Az ikon egyébként ma a kolozsvári piarista templomban látható.) Nem tudjuk beazonosítani, hol lehetett az 1784-es részletes leírásban olvasható Szegelet bástya vagy a kastély első emeletén levő Úr háza, Asszony háza, Leányasszonyok háza, Dajkák háza, ahogy ma már a második emeleti Kápolnának és a Királyok palotájának sincs nyoma sem. Részben áll még viszont a Zöld bástya, mely az építőanyagként felhasznált halványzöld kövekről kapta a nevét.

Kornis Zsigmond leszármazottai a második világháborúig lakták a kastélyt, majd 1944 után menekülniük kellett. A gazdátlanul maradt épületet ekkor kezdték kifosztani a falubeliek, és amit nem lehetett elvinni, azt felgyújtották, könyvtárának 9000 kötetből álló gyűjteményét a Szamosba hajították…

Nem tudom elhinni, hogy a szinte teljesen leomlott/lerombolt ókastély ezelőtt hetven évvel még teljes pompájában állt. A birtok mai tulajdonosa egyébként a kastély utolsó urának, gróf Kornis Károlynak jelenleg Budapesten élő lánya, gróf Kornis Gabriella, aki néhány éve ellátogatott Szentbenedekre és felmérte, mit lehetne megmenteni az épületegyüttesből.